Befektetési alapok

A befektetési alapokról röviden

A befektetési alap mögött egy jogi személyiség áll aki rendelkezik ezzel a vagyontömeggel, ezt a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében az általa meghirdetett befektetési elvek alapján kezel.

Ennek a lényege az, hogy egy előre meghirdetett célból kifolyólag összegyűjtik sok befektető pénzét és ez a vagyontömeg kerül fektetésre az előre meghatározott elvek szerint. A befektetési alap által kibocsájtott jegy megvásárlásával kerül a befektető pénze az alapba.

A befektetési alapnak nagy előnye, hogy a nagyobb tőkeméretnek köszönhetően költséghatékonyan és a kockázatoknak az eltérő befektetések közötti megosztásával képes működni, ezért a kispénzű, a kisbefektetőknek is a különféle befektetési lehetőségek széles köre érhető el. A befektetésből származó költségek, illetve hozamok az alap “tulajdonosai”, tehát a befektetési jegyet kibocsájtók között tulajdoni arányuk szerint oszlanak meg.

Az értékpapírpiacok tevékenykedők számára a befektetésekhez szükség van megfelelő speciális tudásra, amit kifejezetten csak megfelelő szakemberek tudják nyújtani. A befektetési alapok nagy előnye, hogy a befektetéseket jól képzett szakemberek kezelik, jellemző, hogy bizonyos alapkezelőn belül az egyes részpiacokkal is különböző, kifejezetten erre specializálódott portfóliómenedzserek foglalkoznak.

Befektetési alapok rendszere

A befektetési alap Magyarországon olyan vagyontömeg, amely jelenleg az 2001. évi CXX. törvény alapján hozható létre, illetve lehet működtetni. Befektetési alap létrehozásra és kezelésére csak befektetési alapkezelő számára van lehetőség. Egy befektetési alapkezelő számára lehetőség van több befektetési alapot is kezelni.

A befektetési alap fajtái között kettő félét különböztethetünk meg, az első a zárt végű: erre jellemző, hogy a befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, ennek időpontja amikor maga az alap is megszüntetésre kerül.

A második a nyílt végű: ennek a befektetési alapnak két fajtája van, az egyik amikor az alap befektetési jegye folyamatosan vásárolható és bármikor visszaváltható, a másik pedig amikor az alap nem vásárolható, de a lejárat előtt is visszaváltható.

A befektetési alap típusai – a nyilvános: amikor az alap által kibocsátott befektetési jegyek bárki számára elérhető, megvásárolható. A zártkörű: az alap által kibocsátott befektetési jegyek kizárólag zárt körben, a meghatározott feltételeknek megfelelő személyek által vásárolhatóak meg.

Értékpapír alapok

A likviditási alapok: ilyenkor az alap kizárólag olyan kötvényjellegű eszközökbe fektet, amelynek a futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.

A pénzpiaci alapok: az ebben szereplő kötvényjellegű eszközök futamideje nem haladja meg az 1 évet.

A rövid kötvényalapok: ezek ugyancsak a kötvényjellegű eszközök, futamidejük 1–3 év.

A hosszú kötvényalapok: olyan kötvényjellegű eszközök melyeknek a futamideje meghaladja a 3 évet.

A kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: az alapban a kötvények mellett már részvény-típusú eszközök is szerepelnek maximum 30%-os mértékben.

A kiegyensúlyozott vegyes alapok: ennél a részvény-típusú eszközök aránya 30-70% között van.

A részvénytúlsúlyos alapok: azok amelyek esetében a részvény-típusú eszközök aránya 70-90% között van.

A tiszta részvény alap: esetében a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.

A garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

A származtatott alapok: származtatott ügyletekbe,- ezek lehetnek például határidős, opciós ügyletek,- fektető alapok azok amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

Ingatlan alapok

Az ingatlanforgalmazó alapok: olyan típusú ingatlanalapok, amelyek esetében az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.

Az ingatlanfejlesztő alapok: olyan típusú ingatlanalapok, amelyek esetében az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.